A képalkotó eszközök kalibrálása olyan, mint a hangszerek hangolása: ez kell ahhoz, hogy a teljes "zenekar" összhangban játsszon az adott "kottából". Képalkotóként az átadott anyagok színhelyessége alapvetően elvárt dolog, hogy bárki a projekten dolgozók közül ugyanazt láthassa, amikor a munkafolyamat során bárhol belenéz: a projektmenedzser, a grafikus, a nyomdász, stb...Ezért meghatározott időnként újra kell "hangolni" a megjelenítő láncot minden résztvevőnél. Mit lehet kalibrálni? Gyakorlatilag mindent, ami képet jelenít meg, sőt, még egyes kalibráló eszközöket is szükséges: a gyengébb koloriméterek a kémiai alapú szűrőik öregedése miatt az idő múltán jelentősen eltérnek a beállított referenciától, de szerencsére spektrofotométerrel profilozva őket készíthető egy korrigáló mátrix, ami javítja az eltéréseket. Így fotóink nem csak szépek, de egyúttal színhelyesek is lehetnek. :) Ha nincs hozzá eszközöd, akkor először azt döntsd el, hogy a referenciához hű, vagy neked tetsző eredményt akarsz látni? Ha az előbbit (mert pl. munkaeszközöd az adott monitor, TV, laptop, nyomtató, telefon, tablet, projektor - igen: ezeket mind lehet kalibrálni), akkor kénytelen vagy a megjelenítődet bekalibrál(tat)ni és a szabályokat betartva nézni. Ha az a lényeg, hogy jól nézzen ki, akkor csuklóropogásig széttekerheted a beállításait, viszont ne csodálkozz, ha nem látsz dolgokat a képen pedig ott vannak (vagy éppen látsz dolgokat rajta, pedig a valóságban nem voltak ott :D), vagy mondjuk ami eredetileg piros volt az nálad lilában jön elő. :) Ha ezek nem zavarnak, akkor szemre nekiállhatsz, de annak nem sok köze lesz a referenciához: csak azt mutatja meg, hogy a Te szemednek mi kellemes (ráadásul csak a fekete és a fehér pontot - vagyis a kontrasztot - lehet állítani, de azt sem 100%-osan, csak megközelítően: a három színcsatorna együtt futásának a beállításához is kell műszer, így az sem kivitelezhető önerőből, ha nincs) - színárnyalatokat pedig egyenként végképp nem tudsz állítani. A kalibráló hardverek (koloriméter, spektrofotométer, radiospektrométer) ennél jóval pontosabbak (a legpontosabb és egyben a leggyorsabb megoldás tapasztalataim szerint a spektrofotométerrel keresztbe profilozott koloriméter: én az X-Rite i1 Pro 2-t és az X-Rite Eye One Pro-t - vagyis i1D3 - használom), mert akár több ezer referenciaárnyalattal is dolgozhatnak beállítástól függően és mellette figyelembe veszik a lebegő fekete és a fehér pont változásait is, így a valós mérések száma ezek függvényében a többszöröse lesz: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni - a legtriviálisabbak, hogy mivel az ember szeme fárad, ezért pontatlan lenne a eredmény, plusz olyan sokáig tartana a folyamat (ami műszerrel is lehet több órás akár), hogy mire végzel kezdheted elölről (mert addigra elcsúszna az eleje). Ha nincs hozzá eszközöd, akkor szemre (tesztábrával), de annak nem sok köze lesz a referenciához, csak azt mutatja meg, hogy a Te szemednek mi kellemes (ráadásul az ember szemei közt is van különbség: gyógyászati mérések igazolják, hogy az egyik szemükkel kicsit melegebbnek, a másikkal meg kicsit hidegebbnek látják ugyanazt a dolgot - szabad szemmel ~50-100 Kelvin lehet a különbség, de pl. egy rosszul csiszolt, nagy dioptriás szemüveg esetén több is becsúszhat akár - ennyire lehet megbízni magunkban ilyen tekintetben). Ha pedig a monitorodhoz egy másik ugyanolyan monitorhoz (vagy a saját monitorodhoz, de másik videokártyával) készült "konzerv" színprofilt használsz, annak kb. annyi köze van a valósághoz mintha a legjobb barátod harapásmintájából csináltatnál műfogsort magadnak ("I tried ICM files from TFT central but they didn't bring the monitors even remotely close in terms of colors.") - mert egyrészt a netről letöltött, másik monitorhoz készült színprofil használata feltételezi, hogy a monitor ehhez előzőleg hardveresen be lett állítva (világosság, kontraszt és a színcsatornák ki lettek egyenlítve - ami persze a Tiéden nem történt meg, és szemre, tesztábrákkal nem tudod megtenni), ennek hiányában viszont a profil 99.9%-ban biztos, hogy ront az eredményen, másrészt a kifejezetten a monitorodhoz készült profil esetén is, az idő múlásával és a környezeti viszonyok (pl. hőmérséklet, páratartalom) változásával az alkatrészek bizonyos mértékben önmaguktól is változtatják az elektromos tulajdonságaikat - ugyan minimálisan, de ahhoz éppen elegendően, hogy a kalibráció elcsússzon. Pl. a CCFL háttérvilágítás idővel besárgul és veszít a fényerejéből, illetve a L.E.D.-ek spektrális képe is elcsúszik - ezek minden monitoron eltérő mértékben jelentkeznek, viszont az összes színvisszaadási tulajdonságaikat elhúzzák. Nem, hogy több különböző monitor, de egy adott monitor különböző bemenetei közt is elég nagy eltérés tud lenni. Ha igazán (referencia)pontos eredményt akarunk elérni, akkor egyben kell kalibrálni az egész rendszert (nem más VGA-val, mert az egy szép nagy - és nem lekváros - bukta a Gamma görbére nézve: a színeket és a kontrasztot is elhúzza magával 
) és nem a Windowson keresztül kell beadni a színprofilt, mert a külső szoftverek speciális profiljait a saját LUT Loader-ükön keresztül betöltve sokkal pontosabb eredményt adnak (meg még pár dolog, ami rendszerre szabottan egyedi beállítást igényel). A számítástechnikai boltok kalibrálási megoldásaival nincs semmi baj (az ő célcsoportjuknál): a játékosok igényeit tökéletesen kielégíti - csak a fotósokéhoz (színkritikus felhasználásra) kevés (fotós kollégák véleménye szakmai FB csoportokból). Ha bármi változik a rendszerben, újra kell kalibrálni - egy egyszerű driver frissítés is kukázhatja a beállításokat, tehát érdemes őket inkább letiltani.
• A monitorom gyárilag kalibrálva érkezett: szükséges rögtön kalibrálnom?
Ez egy Dell U2414H gyári kalibrálási riportja, ahogy mellécsomagolják a dobozába: annyit mond, hogy az átlagos DeltaE-je kevesebb mint 4 - igen ám, de a maximum simán lehet több is ennél: a papíron látszik, hogy középtájon a 15-green3 DeltaE-je már inkább 5-ig nyújtózik - és DeltaE 2-től egy laikus gyakorlatlan szemével is látszik az eltérés (egy tréningezett szemű fotós már 1 környékén is kiszúrja). Magyarán: a gyári "kalibrálás" leginkább a "nesze semmi, fogd meg jól" kategória: a színhelyestől elég messze van.
Az általam végzett műszeres kalibrálás két részből épül fel (egyik a másik nélkül nem ér semmit):
• Első lépésként a megjelenítő hardveres beállítása: az optimális fehéregyensúly, fényerő, az ebből adódó maximális kontrasztátfogás meghatározása, valamint a színcsatornák kiegyenlítése: a megjelenítő hardverének a referenciaszínek optimális visszaadásához legközelebbi beállítása. Ezt a monitor normál profilmenüjében vagy akár a szervizmenüjében is el lehet végezni, utóbbinak a hátránya egyben az előnye is: mivel nem könnyen hozzáférhető, ezért utólag csak hozzáértő tudja módosítani (viszont mivel az elállításával a kalibrálás érvényét veszti jobb is, hogy nincs szem előtt. Valamint egy áramszünetkor, vagy a monitor felhasználói menüből történő resetelésekor nem nullázódik, mint a felhasználói profilmenü beállításai.
• Másodjára a szoftveres korrigálás: ez a hardveres beállítás pontatlanságait finomítja a videokártya LUT-ba (Look Up Table) írt korrigáló értékekkel, hogy a lehető legjobb legyen a színegyüttfutás és a legkisebb referenciától való eltérés. A kalibrálás pontosságától függően pár száz, vagy akár több ezer referenciapontot is tartalmazhat: minél többet, annál jelentősebben növeli meg a kalibrálás időtartamát.
Hozzá kell tennem, hogy hardveres kalibrálás alatt két dolgot értünk: egyfelől, amikor kalibráló hardverrel (koloriméter, spektrofotométer, radiospektrométer) kalibráljuk az adott eszközt (ez terjedt el a köztudatban). Másfelől a gyártók által használt zsargonban a hardveres kalibrálás az, amikor a megjelenítő saját LUT-jában, a megjelenítő szervizmenüjében végzett beállításokkal finomhangoljuk a képet (nem mindegyik képes rá: csak a high-end temékek): ez önmaga színhelyes képet eredményez, bármilyen forrásoldali változtatás nélkül.
iOS és Android alapú mobil eszközöknél annyiban könnyebb a dolgunk, hogy az első lépést is automatikusan megteszi a program, így az egész kalibrációs folyamat 10 perc. Androidos készülékek esetén arra kell figyelni, hogy tudjon USB OTG (USB On The Go / USB Host) funkciót az adott eszköz, iOS eszköznél pedig arra, hogy legyen a helyszínen átalakító, amivel a készülékhez csatlakoztatható a kalibráló. A támogatott eszközök:
Apple OSX és iOS:
• iMac + iMac [Pro], MacBook + MacBook [Pro], MacBook Retina (bármelyik, oprendszertől függetlenül).
• iPad 2, iPad 3, iPad 4, iPad Air, iPad Mini és iPad Mini 2 (minimum iOS 7.x vagy későbbi oprendszerrel),
• iPhone 4, 4S, 5, 5C, 5S és 6 (minimum iOS 7.x vagy későbbi oprendszerrel),
• iPod Touch (minimum iOS 7.x vagy későbbi oprendszerrel).
Google Android:
• Samsung Galaxy készülék (minimum Android 4.0.4 oprendszerrel),
• Google Nexus készülék (minimum Android 4.0.4 oprendszerrel),
• Asus Transformer készülék (minimum Android 4.0.4 oprendszerrel),
• HTC One készülék (minimum Android 4.0.4 oprendszerrel).
Monitorok, monitorral rendelkező digitális rajztáblák, projektorok, LCD és plazma TV-k kalibrálása:
Ezeknek az eszközöknek a beállítása kétféle módon történhet: a rendes, felhasználók által is elérhető menüjükből, vagy a szervizmenüjükön keresztül. Utóbbit csak egy hozzáértő tudja előhozni: a benne tárolt értékek "fixen be vannak drótozva", a felhasználó által nem változtathatók meg. Ezért a hátránya (hogy nehézkesen kezelhető) egyben az előnye is: nem lehet véletlenül elnyomkodni (ami a felhasználó által elérhető menüvel gyakran megesik) és egy áramszünet sem tudja lenullázni gyári alapértékekre a megjelenítőt.
Nyomtatók kalibrálása:
Nyomtató kalibrálásánál minden papírtípusból 2 nyomat készül: az elsőre nyomott tesztábra visszamérése alapján a szoftver kiszámol egy korrigáló mátrixot amivel kinyomtatunk egy második tesztábrát és azt visszamérve tudja a szoftver kiszámolni a helyes színprofilt, amit aztán a nyomtatóhoz használhatunk. Fontos, hogy a tesztábrák nyomtatásánál figyelembe kell venni a száradási időt (nedvesen más a hordozó felületeken a festékanyagok színe mint szárazon): ez egyes médiumok esetében akár a 24 órát is elérheti. Minden egyes hordozó médium, felbontás és nyomtató szoftver kombinációt külön-külön eszközként / együttesként kell kezelni, tehát a szükséges kalibrációk száma az általunk kiválasztott kombinációk számával egyenlő.
Fényképezőgép szenzorok és szkennerek kalibrálása:
Egy speciális tesztobjektum (viszem magammal) lefotózásával képes a szoftver kiszámítani a referenciákat. Ami fontos, hogy ISO érték és környezeti hőmérséklet páronként készülnek a profilok: alapesetben 3 darab.
Koloriméterek különbségi profilozása (spektrofotométerrel pontosítása):
A kémiai alapú szenzorral rendelkező koloriméterek (pl. a Spyder 2-3-4-5 szériák, a Pantone Huey, Gretag-Macbeth / X-Rite Eye One Display, Eye One Display 2, Eye One Display LT, ColorMunki Smile, LaCie Blue Eye és Blue Eye 2, stb.) az idő múlásával eltérnek a referenciától, ennek helyreállítására spektrofotométerrel különbségi profilt készíthetünk az eszközhöz. Fontos tudni, hogy ez a profil csak ahhoz az adott koloriméterhez és világítástípushoz ad pontos eredményt! Ha tehát 2 típusazonos monitor van a rendszerben, akkor elég az egyikhez megcsinálni, de ha mondjuk egy RGB L.E.D. és egy White L.E.D.háttérvilágítású monitor vagy éppen plazma TV vagy CCFL világítású monitor, akkor mindegyikhez külön meg kell csinálni.
Mennyi időnként kell megisméteni a kalibrálást? Tudnunk kell azt is, hogy az idő múlásával és a környezeti viszonyok (pl. hőmérséklet, páratartalom) változásával az alkatrészek bizonyos mértékben önmaguktól is változtatják az elektromos tulajdonságaikat: ugyan minimálisan, de ahhoz éppen elég, hogy a kalibráció elcsússzon. Ez az adott megjelenítőtől függően változó: az Eizóm 1 év után pontosan ugyanott állt, mint ahova állítottam (az asztalon :D), a Dellemet viszont ha fontos munka van akár naponta újrakalibrálom. Egyébként a magukra valamit is adó nyomdákban és egyéb grafikával foglalkozó munkahelyeken is minden reggel a gépek bemelegítésével és kalibrálásával indul a nap. Persze általános felhasználásra nem kell ilyen sűrűn csinálni: általában 3-6 havonta érdemes ellenőrizni a rendszert és ha szükséges újra kalibrálni. A L.E.D. háttérvilágítású monitorok a technológiájukból adódóan kevésbé "driftelnek": általánosságban elmondható, hogy kb. 2-3x annyi ideig pontosak, mint a hagyományos CCFL háttérvilágításúak. Szintén általános érvényű ökölszabály, hogy a laptopok kijelzői általában instabilabbak a különálló monitoroknál (az akkus tápellátás és az összezsúfolt alkatrészek fokozott melegedése miatt), ezért könnyebben elcsúszik a kalibrálásuk. Mindentől függetlenül: ha egy kalibrált rendszerben bármi változik (hardver, driver, vagy az operációs rendszer) akkor újra kell kalibrálni az optimális eredményért.
A kalibrálás során készült icm fájlok úgynevezett bővített profilok, amik tartalmazzák a LUT módosított értékeit is: amikor indul a gép, először beolvassa a profil fájlt, majd a LUT loader betölti a módosításokat a videokártya memóriájába. Onnantól színhelyes a kép: ez látható a Windows betöltődése közben, amikor az asztal bejön (SSD-ről működő számítógépek esetén olyan gyors az asztal betöltődése, hogy a váltás nem mindig látszik). Ezzel kapcsolatban van egy "városi legenda", hogy a kalibrált profilt Windows alatt betöltve ugyanolyan eredményt ad, mintha a kalibráló program saját LUT loadere töltötte volna be. Ez tévedés: a DisplayCAL saját LUT loadere jóval finomabb gradációs és Gamma görbéket ad vissza a saját maga által készített színprofilból.
Több megjelenítős és / vagy forrásos rendszerben minden forrás + megjelenítő párost profilozhatunk, így megoldható, hogy mindnek egyforma képe legyen (amennyire a hardveres adottságaik engedik). Tehát ha az asztali géped mondjuk 2 monitort és 1 LCD tévét hajt, akkor a kalibrálás után mindhármon ugyanúgy fogod látni a képet. Ugyanígy asztali gép és laptop monitorja is "közös nevezőre" hozható egymástól függetlenül is.
A kalibrálandó eszköz(ök) pontos tipusát kérem előre jelezni, mert kiegészítő felszerelés kellhet!
Van egy "városi legenda", hogy nem szükséges a tényleges rendszeren kalibrálni, elegendő a megjelenítőhöz kapott gyári profil (vagy "távgyógyításban" csináltatott: a számítógépnek ott sem kell lennie, helyette egy másik, ugyanolyan VGA-val kalibrálva annak az azzal készült profilt kapja meg). Ha a monitorodhoz ilyen "konzerv" színprofilt használsz, annak kb. annyi köze van a valósághoz mintha a legjobb barátod harapásmintájából csináltatnál műfogsort magadnak. A gyári profil csak egy, egy bizonyos színtérbe fordító algoritmust tárol, a kalibrált színprofil viszont tartalmazza az adott hardverösszeállításra pontosított finomhangolást is (pl. a CCFL háttérvilágítás idővel besárgul és veszít a fényerejéből, amivel a monitor összes színvisszaadási tulajdonságát elhúzza, ugyanígy a L.E.D.-ek sem egyforma mértékben öregszenek, ezáltal nem egyforma a színképük sem: ez monitoronként eltérő mértékben jelentkezik), ezért amennyiben valóban (referencia)pontos eredményt szeretnénk elérni, ahhoz egyben kell kalibrálni az egész adott rendszert (nem más VGA-val) és nem a Windowson keresztül kell beadni a színprofilt (meg még pár dolog, ami rendszerre szabottan egyedi beállítást igényel). A számítástechnikai boltok kalibrálási megoldásaival nincs semmi baj (az ő célcsoportjuknál): a játékosok igényeit kielégíti - csak a fotósokéhoz (színkritikus felhasználásra) kevés.
Mennyibe kerül?
Én kifejezetten színkritikus felhasználásra kibővített prémium, illetve prémium plusz kalibrálást végzek:
• Fotósoknak, videósoknak, laptopokhoz, házimozihoz és egyéb színkritikus felhasználáshoz: ennek a legrövidebb változata a jelenleg kapható leggyorsabb eszközzel (i1 Display Pro, de több spektrofotométerrel rendelkezem, így mindig az adott célra legjobb eredményt adókat használhatom), egy modern asztali számítógépen 40 perc alatt fut le (átlagosan, mert a LUT tábla kiszámolása a processzor gyorsaságától függ):
• monitoronként 10.000 Ft (egy forráshoz, további forrásonként +10.000 Ft) + kiszállási díj,
• TV-k és projektorok esetében 30.000 Ft (egy forráshoz, további forrásonként +15.000 Ft) + kiszállási díj.
• nyomtató: médiánként 20.000 Ft + kiszállási díj,
• fényképezőgép szenzorok, szkennerek és koloriméterek profilozása (előbbi 3 db fehéregyensúlyhoz (az általad megadott 3 db ISO értéken), utóbbi 1 monitorhoz, 1 fehéregyensúly értékkel szintén 20.000 Ft.
* Laptopokhoz: a kijelzőjük az alkatrészek zsúfoltsága és hőmérsékletingadozásra való intenzívebb reagálása miatt sokkal instabilabb, mint egy normál asztali monitor. Pl. én még nem találkoztam olyan laptoppal, aminek minimum plusz-mínusz 15-20 Cd/m2-t ne fluktuált volna a fényereje alapjáraton, erre még rájön az, ahogy melegszik / hűl az idő: ezzel együtt csúszik el a kalibrálásuk is. Az ára 10.000 Ft (a lapos kijelzője 1 db forráshoz, további megjelenítőnként és / vagy forrásonként +10.000 Ft / db) + kiszállási díj,
• Lehetőség van prémium plusz kalibrálásra is, ami a gyógyászati pontosságú eszközökhöz ajánlott: ez egy modern asztali számítógépen 80+ perc alatt fut le (a LUT tábla kiszámolása a CPU gyorsaságától függ):
• megjelenítőnként 20.000 Ft (egy forráshoz, további forrásonként +20.000 Ft) + kiszállási díj.
A kiszállási díj Budapest területén belül 5000 Ft, vidékre az aktuális távolság és idő függvénye. Kiszállást idő hiányában csak nagyon indokolt esetben vállalok (TV, projektor és más, helyhez kötött eszközök esetén).
Mennyi időt vesz igénybe? Ha Te hozod hozzám, akkor kb. 2-3 órát kell rászánnod (télen 30-60 perc pihentetés bekapcsolás előtt, hogy a környezeti viszonyokhoz asszimilálódjon (nyáron ez elhagyható), utána 20-60 perc bejáratás, hogy beálljanak a stabil üzemi paraméterek, majd szintén kb. 1 óra maga a kalibrálás (az alap kalibrálás 478 referenciaponttal dolgozik, prémium plusz kalibrálás esetén ennek a többszöröse kerül mérésre, így a folyamat hossza elérheti akár a 4-6 órát is!), végül beállítom a programokat, hogy rendes színkezeléssel menjenek: a kalibrálás után a programok nem tudják automatikusan, hogy milyen színprofilt és hogyan kell használniuk). Ha én látogatok el hozzád, akkor még előtte frissítsd a videokártyád driverét a legfrissebbre: Intel, nVidia és ATI/AMD diverek (Ezen kívül lehetőleg legyen a számítógép vírusmentes (!) és általánosan naprakész: ne akkor álljon neki a Windows Update mondjuk 51 db frissítést letölteni, aminek a telepítését kényszerűségből végig kell malmozzuk azt nézve, hogyan nő a Bitkolbász! A számítógép esetleges, a kalibrálást hátráltató problémájának megoldása megkezdett óránként +10.000 Ft: abban az esetben ha a számítógép problémája miatt aránytalanul elhúzódik vagy meghiúsul a kalibrálás akkor is fizetendő a kalibrálás és opcionális kiszállás díjával együtt.). A Windows 10-et minimum TH2-re kell frissíteni kalibrálás előtt: a korábbi verzióiban problémás a színkezelés! Az érkezésem előtt portalanítsd a monitort / TV-t, 1 órával előtte járasd be a rendszert: töltsd le a MouseJiggler-t és menjen amíg odaérek (nem kell telepíteni csak indítsd el, pipáld be mindkét baloldali jelölőnégyzetet, aztán a jobb alsó gombbal csukd le a tálcára)! Utána már csak a kalibrálás van hátra. Az iOS és Android alapú eszközök kalibrációja körülbelül 15 perc (mobil internet szükséges), bárhol megejthető és a L.E.D.-es világításuk miatt szerencsére a bejáratási idejük is elenyésző.
A kalibrálás ezután állandó és elmenthető valamilyen módon, vagy az operációs rendszer újratelepítésnél visszaáll mindig? Természetesen egy új, "szűz" operációs rendszer telepítésekor mindig visszaáll a gyári állapot, de ezen könnyen lehet segíteni: amennyiben a hardveres környezetben semmi sem változott, azonos oprendszert telepítettünk és a kalibrált monitorprofilt előzőleg elmentettük majd utána a megfelelő helyre visszamásoltuk, valamint a kalibráló programot telepítettük a friss rendszerre és megmutattuk neki az előzőleg elmentett színprofilt, akkor visszaáll minden a jól megszokott kerékvágásba. Egyébként a 3D gyorsítást használó alkalmazások (pl. a játékok) resetelik a LUT-ot (ezáltal kilövik a kalibrálás szoftveres felét), de egy segédprogram vagy egy gépújraindítás ezt is megoldja.
